április 2013 hónap bejegyzései

Oldalak 2 - 3123

A mai ember két órával kevesebbet alszik, mint a száz éve élt elődje, és a nők között több a rossz alvó, mint a férfiak körében – egyebek mellett ez derül ki a Benyovszky Orvosi Központ által az alvászavarok hátterének feltárására indított kutatási program eddigi eredményébőlAz első lépésként ezer felnőttre kiterjedt vizsgálat alapján összegezhető ezen megállapítás – mondta G.Németh György, az intézmény igazgatója az MTI-nek. Az elemzések szerint ugyanis a nőkre a családi tűzhely melegen tartása és a munkahelyen a megfelelés kettős kényszere miatt általában fokozott nyomás nehezedik, ami sokszor rejtett, de állandó stresszként zavarhatja a nyugodt alvást. A rossz alvásban több más körülmény között szerepe lehet a női szervezet hormonális ingadozását kísérő tünetcsoportoknak is – tette hozzá.

    

A kutatási program beindítását az igazgató szerint az indokolta, hogy a tapasztalat szerint az alvás minősége kihatással van általános közérzetünkre, teljesítményünkre. “A mai korra jellemző pörgés, a vele járó kaotikus életvitel azonban éppen, hogy ellene hat az édesded alvásnak. A mai ember a villany, a tv, a számítógép, és egy sor az álomba szenderedés helyett az ébrenlét elnyújtására csábító technikai vívmány következtében eleve átlag két órával kevesebbet alszik, mint a száz éve élt elődje. A gyorsított tempó egészségromboló hatásának ellensúlyozására viszont nem épült be életvitelünkbe valamiféle kultúra, mint például a belső harmóniát elősegítő, napi akár néhány perces meditáció.” Így aztán nem meglepő, hogy jelenleg már – nálunk, akár Európa más országaiban – minden harmadik ember valamiféle alvászavarra panaszkodik – magyarázta a szakember.

Márpedig a kialvatlanság következményeként az ember ingerültté, türelmetlenné válik, ami egyfajta ragályként terjedve hozzájárul a manapság tapasztalható általános ideges közhangulat, a mérgezett légkör kialakulásához. E társadalmi hatásán felül kézzel foghatóbb, hogy az alvászavar nyomán évi milliárdos nagyságrendű károk keletkeznek, például a közúti balesetek hat százaléka a volánnál az elalvásra, a szétszórt figyelemre vezethető vissza – hangsúlyozta Németh György.
Kedvező viszont, hogy az orvosi diagnosztika, a tudomány fejlődése eredményeként mára lehetővé vált az alvászavarok és a rájuk visszavezethető betegségek alaposabb feltárása, így a gyógyítás is – húzta alá a szakember. Más helyeken – mint például Svédországban, Németországban – a foglalkozás-egészségügy részeként a munkahelyi, üzemorvosi vizsgálatok e témára is kiterjednek, nálunk azonban a diagnózishoz az alvás többnyire legfeljebb csak érintőlegesen kerül szóba.

    Pedig bizonyos foglakozásoknál kiemelten fontos a jó alvás képességének megőrzése – állítja Vida Zsuzsa orvos, neurologus, a program szakmai irányítója. A kutatásban az ő munkáját szív és tüdőgyógyász, pszichológus is támogatja. “A kamionsofőröknél például a monotónia tűrésének képessége mellett az alvászavarra hajlam fontos rizikófaktor, ennek felismerésével baleseti tragédiák sokaságát lehetne megelőzni.” Az alvást tekintve veszélyeztetettek a fokozott stressznek kitett menedzserek is. Akiknél a napi gyors döntések meghozatalánál lenne szükség a figyelem összpontosítására, kialvatlan állapotban nagyobb az esély a baklövésre. A pilótáknál pedig az időzónák váltásai okozhatnak zavarokat, a biológiai ritmusuk felborulása a rossz alvásban jelentkezhet. “Hasonló a három műszakban dolgozók helyzete is, az ő esetükben a nappali alvásnál különösen javasolt a külvilágot kizáró füldugó használata, a háttérrádiózás és a fények elkerülése”- figyelmeztet a neurologus.
Az alvásdoktor szerint “az alvászavarok orvoslására hatásos a relaxálás, agyunk pihentetésének megtanulása, az elhízás elkerülése, az esti nagy evészetekről a lemondás, a több mozgás beiktatása a napi életmódba“.
Az alvászavarokkal kapcsolatos kutatási program még az elején tart, az eredményt átadják majd az egészségügyi tárcának, hogy a népegészség javítását szolgáló intézkedéseknél felhasználhassák.

MTI

A 15-25 évesek 82 százaléka szerint kiadósnak, tartalmasnak kell lennie a reggelinek, de csupán 23 százalékuk kezdi mindig ezzel a napot – derül ki egy felmérésből.

Az Ipsos közvélemény-kutatásában megkérdezettek 92 százaléka szerint meleg ebédre mindenkinek nagy szüksége van, 45 százalék eszik délben napi rendszerességgel főtt ételt, további 37 százalék heti több alkalommal gondot fordít erre. Az átlagosnál gyakoribb a meleg főétkezés a férfiak, a 20 év alattiak és a tanulók körében: ezekben a csoportokban 52-55 százalék közötti azok aránya, akik minden nap, nagyjából 40 százalék, akik hetente többször fogyasztanak ebédre meleget. A 20-25 év közöttiek, a nők és a dolgozó fiatalok viszont kevésbé esznek főtt ételt napközben: szűk négytizedük naponta, további bő egyharmaduk heti több alkalommal.

A kiadós reggeli csak a fiatalok 23 százalékának mindennapi rutinjába épült be, s rajtuk kívül még 35 százaléknyian hetente többször esznek tartalmas ételeket a korai órákban. A fiatal férfiak 30 százaléka naponta, 42 százaléka hetente több alkalommal, a megkérdezett nők 17 százaléka naponta, 34 százaléka hetente reggelizik bőségesen.   

A megkérdezettek 94 százaléka úgy vélekedik, hogy minden nap kell gyümölcsöt és zöldséget enni, mégis csak 19 százalék napi étrendjében szerepelnek ezen ételek. A korosztály tagjainak 45 százaléka ha nem is minden nap, de hetente többször jut az asztalra vitamindús zöldségféle, gyümölcs. A nők és budapestiek másoknál gyakrabban esznek természetes vitaminokat tartalmazó ételeket: egynegyedük naponta, fele részük többször egy héten – derül ki az Ipsos közvélemény-kutatásából, amely az elmúlt 3 hónapban készült 15-25 év közötti férfiak és nők személyes megkérdezésével.

MTI

Ha égve maradt – lekapcsolom,
Ha kiömlött – feltörlöm,
Ha a földön van – felveszem,
Ha kifogyott – megtöltöm,
Ha piszkos – elmosom,
Ha tele van – kiviszem,
Ha szomorú – átölelem,
Ha fáradt – elaltatom,
Ha távol van – írok neki,
Ha kérdez – válaszolok,
Ha mesél – meghallgatom,
Ha egyedül van – felhívom,
Ha ünnepel – meglepem,

Sohasem feledem, hogy
Összetartozunk!

Kép forrása: http://hotdog.hu

1. Azzal foglalkozz, amit szeretsz!

2. Segíts másoknak!

3. Alapozz az erősségeidre!
Tovább olvasom

Az utóbbi napokban rájöttem, hogy minden évben egyre jobban várom a tavaszt!

A hosszú, borongós, napsütéstől mentes, csapadékkal teli tél után a szervezetem teljesen ki van éhezve a napsütésre, a virágokra, a madárcsicsergésre. Alig várom, hogy zöldbe boruljanak a fák, kinyíljanak a virágok, s a levegőben érezhessem a tavasz illatát.

Mindig is a legkedvesebb évszakom volt a tavasz. A természet megújulása mindig is csodával töltött el. A testünknek is szüksége van a megújulásra, ezért érdemes a tavaszt egy méregtelenítő kúrával kezdeni. De hogyan is kell ezt jól csinálni? Tovább olvasom

A rák az első számú halálozási ok Pekingben, a leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedések listáját pedig a tüdőrák vezeti – derült ki a kínai média keddi jelentéseiből.

A kínai főváros a betegségek korai felismerését célzó programot indított a különösen veszélyeztetettnek tartottak körében. Ötvenezer 40 és 74 év közötti állandó lakost vonnak be a projektbe a főváros kilenc kerületében. Az ötéves kísérleti időszak végeztével az egész országra ki akarják terjeszteni a programot.

A fővárosi egészségügyi hivatal adatai szerint 2010-ben minden nap 104 pekinginél diagnosztizáltak daganatot. A 100 ezer lakosra jutó rákos megbetegedések száma 2010-ben 302-re nőtt a 2001-ben mért 171-ről.

A férfiak körében a tüdőrák, míg a nők esetében a mellrák a legjellemzőbb. A legfrissebb adatok szerint az öt vezető rákbetegség közül Pekingben továbbra is e kettő áll az élen, majd a vastagbél-, a máj-, valamint a gyomor- és bélrendszer felső szakaszát érintő daganatok következnek.

A szakemberek elsősorban a dohányzást okolják a tüdőrák magas aránya miatt, de a szmogot is megemlítik. Mivel a légszennyezés következményének tudományos igazolására nincs elegendő adat, ezért egyelőre csak figyelemmel kísérik a PM2,5, vagyis a 2,5 mikronnál kisebb finom porszemek egy köbméter levegőben mért koncentrációja, illetve a levegőben található mérgező elemek és a megbetegedések közötti összefüggést.

A PM2,5 egészségre gyakorolt hatásáról a Peking Egyetem és a Greenpeace a közelmúltban végzett kutatást. A 2012 decemberében nyilvánosságra hozott tanulmányból az derült ki, hogy a PM2,5 tavaly 2349 ember haláláért volt felelős Pekingben.

Más vizsgálatok szerint 2010-ben Kínában a levegőszennyezés 1,2 millió ember korai halálához vezetett. Ugyanebben az évben a világon a légszennyezést tartották a hetedik legsúlyosabbnak az elhalálozások kockázati tényezői között, mintegy 3,2 millió halálesetben játszott szerepe miatt. Kínában becslések szerint évente 350-400 ezer ember halálában van szerepe a rossz, szennyezett levegőnek.
MTI 2013. április 2.

 

 

 

Oldalak 2 - 3123