Mítoszok és félreértések akadályozzák a daganatos megbetegedések megelőzését.

Az ESMO 2012-es Bécsben rendezett kongresszusán a daganatos megbetegedések megelőzéséért folytatott küzdelem volt a központi téma. A kongresszuson ismertetett tanulmányok kivétel nélkül rávilágítottak arra, mennyire nehéz megküzdeni bizonyos félreértésekkel, amelyek megkérdőjelezik, vagy legalábbis alulértékelik az életmódbeli faktorok fontosságát a daganatos megbetegedések prevenciójában.

 

A felmérések szerint ugyanis az európai populációt a személyes felelősség kérdése kevésbé foglalkoztatja, inkább a genetikai tényezőket és a társadalmat okolják a daganatos megbetegedések növekvő gyakorisága miatt.

„Az elsődleges prevenció iránti tudatosság fokozása a jövő meghatározó fontosságú egészségpolitikai kérdése.” – fejtette ki Dr. Senn professzor. „Ha egyre öregedő társadalmunkban nem leszünk képesek megfékezni a legfőbb daganatos megbetegedések (emlő-, valamint gyomor- és bélrendszeri daganatok) gyakoriságát, akkor a szenvedő betegek mellett komoly pénzügyi nehézségekkel kell szembenéznünk.”

A tanulmány a daganatos rizikófaktorokkal kapcsolatos félreértéseket is elemezte. A kutatók szerint sok ember egyszerűen félreinformált a daganatok rizikófaktorait illetően. ”Az emberek nagy többsége hajlamos túlértékelni a genetikai tényezőket, miközben könnyelműen kezelik az elhízás, az alkohol és a napfényártalom hatásait.” – foglalta össze Dr Derek Power, az írországi Mercy and Cork University Hospitals onkológusa, a tanulmány vezető szerzője.

„Számos népszerű mítosz él a társadalom körében a rák kialakulásával kapcsolatban. Sokan például helytelenül azt hiszik, hogy az emlőt ért ütés, stressz, a szoros alsónemű, a mobiltelefonok, a genetikailag módosított ételek és aerosolok a legjelentősebb rizikófaktorok.”

Dr. Power 48 kérdésből álló felmérésben értékelte a daganatos betegségek rizikófaktoraival kapcsolatos általános társadalmi tájékozottságot, 748 résztvevő bevonásával, akik között 126 egészségügyi dolgozó is szerepelt. A résztvevők 90 százaléka azon a véleményen volt, hogy a genetikai tényezők jelentősen növelik a rizikót, és több mint egynegyedük vélte úgy, hogy a daganatos megbetegedések legalább 50 százaléka genetikai okon múlik. Hihetetlen módon 15 százalékuk állította, hogy a daganat élethosszt befolyásoló rizikója nem módosítható.

Ezeket a félreértéseket sürgősen tisztázni kell, és egészségügyi kampányokban fel kell világosítani a társadalmat arról a tényről, hogy a daganatos megbetegedések 90-95 százalékáért az étkezési és életmódbeli szokások, továbbá a dohányzás tehető felelőssé, és a daganat lokalizációjától függően csupán a megbetegedések 5 százaléka „köszönhető” egy örökölt génnek.

A daganatok rizikójának csökkentésére a megkérdezettek 27 százaléka szerint a „méregtelenítő” diéta lehet a megoldás, 64 százalékuk az organikus élelmiszerek fogyasztását tartotta segítő hatásúnak. A kutatások azonban egyik módszer hatékonyságát sem támasztják alá. Miközben 28 százalékuk nem volt tisztában azzal, hogy a fagyasztott gyümölcsök és zöldségek a friss társaikkal közel azonos tápanyagtartalommal bírnak, 41 százalékuk azt sem tudta, hogy a vörös húsok fogyasztása és a daganatok kialakulása közt szoros összefüggés áll fenn. 86 százalékuk ismerte a készételek rizikónövelő hatását, és 46 százalék tudta, hogy a só túlzott mértékű bevitele is rizikót jelent.

A kutatók szerint tehát meg kell találnunk a módját, hogy megértessük az emberekkel az elhízás és egyéb faktorok, pl. az alkohol ártalmait. Remélhetőleg a félreértések tisztázása mérhető eredményeket jelent majd a rák elleni küzdelemben.

A mérsékelt alkoholfogyasztás és a daganatok kapcsolatának félreértései

A nagymértékű alkoholfogyasztás egyértelműen a rizikónövekedéshez kapcsolható, azonban az enyhe illetve mérsékelt alkoholfogyasztás kérdése kevésbé tisztázott, annál is inkább, mert számos bizonyíték támasztja alá, hogy a például a szívbetegek számára a vörösbor kis mértékben fogyasztva előnyös lehet.

Egy 129 987 résztvevővel folytatott amerikai tanulmány eredménye azt sugallja, hogy az enyhe – mérsékelt alkoholfogyasztók körében tapasztalt rizikónövekedés alapvetően a bevitel mértékével kapcsolatos pontatlanságoknak tudható be. Az analízis szerint azért tűnik úgy, hogy enyhe-mérsékelt alkoholfogyasztás mellett is nő a rizikó, mivel a résztvevők egész egyszerűen nem a valós bevitelt közölték. Egy erős alkoholista ugyanis hajlamos a kérdőívben azt válaszolni, hogy csak mérsékelt mennyiségű alkoholt fogyaszt, ami érthető módon torzítja az eredményt.

Forrás:

http://www.webbeteg.hu/cikkek/daganat/14076/a-daganatos-betegsegek-megelozeset-akadalyozo-tenyezok

(MSN MaiNap/WEBBeteg, Lektorálta: Dr. Árki Ildikó)

Kapcsolódó cikkek:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.