A globális vízválság mára fenyegető valósággá vált – jelentette ki Áder János köztársasági elnök 2017.07.20-án New Yorkban, a vízzel és természeti katasztrófák csökkentésével foglalkozó magas szintű ENSZ-ülésen.

Az államfő – aki a helyzet társadalmi, gazdasági, egészségügyi és szociális következményeit is sorra vette felszólalásában – arra hívta fel a figyelmet, hogy a vízzel kapcsolatos katasztrófák száma és az okozott károk mértéke is jelentősen nőtt az utóbbi időben.

Áder János számos javaslatot fogalmazott meg a tanácskozáson. Ezek között szerepel, hogy

• a párizsi klímamegállapodás végrehajtása során olyan rendszert kell kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy a következő 30 évben a globális üvegházhatású gázkibocsátás 10 évente megfeleződjön.
• Meg kell teremteni annak feltételeit is, hogy az egyezményhez ne csak a szuverén államok, hanem városok, tartományok, szövetségi államok is csatlakozhassanak, mert az komoly lendületet ad a végrehajtásnak.
• Az államfő emellett a megállapodás kiterjesztését sürgette a tengeri hajózásra, továbbá felvetette a légi-közlekedési szabályok szigorításának megfontolását.
• Szorgalmazta a vizes infrastrukturális befektetések megduplázását a következő öt évben, s erre a Tisza példáját hozta, ahol a nemrég épült illetve épülő 12 szükségtározó akár 1 méterrel is csökkentheti a vízszintet árvíz esetén, s a fölösleget képes aszályos időszakra tározni.
• A klímavédelmi források legalább egyharmadát az ellenálló-képességet segítő vízügyi befektetésekre kell fordítani: ezek között kell szerepelnie a vízbázis-védelemnek, a korszerű öntözés megteremtésének, a szennyvíz-újrahasznosítás biztosításának, a hálózati veszteségek csökkentésének, a sótalanításnak és az árvíz-védelemnek.

A köztársasági elnök arra is javaslatot tett, hogy az ENSZ szervezetén belül egy központi felelőse legyen a vízügyi kérdésnek, amely értékelése szerint gyorsabb és hatékonyabb reagálást tenne lehetővé. Jelenleg 28 ügynökség foglalkozik vizes kérdésekkel a szervezetben és egy további koordinálja – magyarázta.    

Az ENSZ-en belül létre kell hozni a vízügyi kormányzati egyeztetések fórumát, s szükség van egy azonnali beavatkozást lehetővé tevő, a mainál lényegesen nagyobb pénzügyi alapra, amely gyorsabban reagál az esetleges katasztrófákra. Áder János a forrásokat az ENSZ főtitkára alá rendelné, a méretét és a feltöltés módját pedig neves közgazdászokkal határoztatná meg.

Áder János előadásában egy, a földfelszín hőmérsékletének elmúlt 130 éves változását nyomon követő videografikát is bemutatott. Ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy ha a párizsi egyezményt mindenki betartja, akkor is 2,7 foknál köt ki a folyamat, ami még mindig magas ahhoz, hogy biztonságban tudhassuk magunkat.

Az államfő beszélt arról is, hogy az áradások és aszályok egyre gyakoribbá válnak, romlanak az élelmiszertermelés feltételei, erősödnek a társadalmi konfliktusok és mindezek következtében tömeges migráció várható.

Beszédében kitért arra is, hogy a szíriai polgárháborút is három éves, soha nem látott aszály előzte meg. Évente 10-12 millió hektár válik alkalmatlanná a művelésre, ez Magyarország termőterületének másfélszerese – hívta fel a figyelmet. Hat ország – nagyjából 20 millió ember – már most súlyos éhínséggel érintett, s ez az arány rövidesen megduplázódhat – hangoztatta az államfő, aki arról is beszélt: a polgárháború sújtotta Jemen nagyvárosaiban 2-3 éven belül nem lesz megfelelő mennyiségű víz, s ma is az évszázad legsúlyosabb kolerajárványa pusztít ebben az országban. Másodpercenként egy ember kénytelen elhagyni az otthonát árvíz vagy aszály miatt – emelte ki Áder János, hozzátéve: 2025-re az előrejelzések szerint 2,5 milliárd ember él olyan területen, amely intenzív vízhiányosnak számít, azaz két hónapon keresztül a folyamatos vízellátás nem biztosított.

Áder János az MTI-nek elmondta: António Guterres elsősorban biztonságpolitikai problémaként értékelte a fenyegető globális vízválságot.
„Megbizonyosodhattam, hogy az új ENSZ-főtitkár számára szintén rendkívül fontos a fenyegető vízválság, ám ő ezt leginkább a béke és a biztonság szemszögéből közelíti meg” – fogalmazott a köztársasági elnök. 

Az államfő elmondta: António Guterres segítségét kérte ahhoz, hogy a fél év múlva esedékes újabb tanácskozásra tudományosan minél jobban megalapozott jelentés készülhessen. Az ENSZ-főtitkár nyitottnak mutatkozott a felvetésre, miként nyitott volt a magyar államfő többi javaslatára is. A tanácskozáson elmondott beszédében Áder János több javaslatot tett, az MTI-nek azonban kiemelte azt, amelyet a konferencián, a két- és többoldalú tárgyalásokon három alkalommal is felvetett, és amelyet elsőként Michael Bloombergnek, New York volt polgármesterének, a klímavédelem egyik szószólójának fejtett ki csütörtök reggeli találkozójukon.
    
„A kezdetektől fogva pontosan tudtuk, hogy ezzel a kérdéssel nekünk foglalkoznunk kell, hiszen az emberiség 40 százaléka olyan területen él, ahol az egyes országoknak a vízen osztozniuk kell, azt közösen kell használniuk. A víz közös birtoklása, használata miatti konfliktus többször háborúval fenyegetett. Így volt ez Egyiptom és Etiópia, vagy Pakisztán és India, nemrégiben pedig Türkmenisztán és Üzbegisztán között” – mondta a köztársasági elnök. 

Áder János szerint „komoly feladvány” lesz, hogy ezeket az érlelődő nemzetközi konfliktusokat miként lehet két-, vagy többoldalú egyezményekkel rendezni, vagy átfogó megállapodást kötni a víz miatti háborúskodás elkerülésére.   

„Magyarország ez ügyben jó példát tud felmutatni” – hangoztatta a köztársasági elnök az MTI-nek a Duna példájára utalva. A Duna menti országok megállapodtak a vízhasználatról, megegyeztek az árvízi előrejelzésben és a katasztrófák kezeléséről. „Amit mi, Duna menti országok kialakítottunk, mintául szolgálhat más országoknak is. Jó szándék is kell természetesen, de a háborús konfliktusok elkerülése kölcsönös érdek” – szögezte le Áder János. 

Forrás: MTI