A január a megújulás és az újévi fogadalmak hónapja. A Karácsonyi Ünnepek után, amennyiben teljesen egészségesek vagyunk és módunkban állt kipihenni magunkat, talán nincs
szükségünk további feltöltődésre. Azonban sajnos országunkban nem mindenki ilyen szerencsés…Napjainkban Magyarországon a férfiaknál a túlsúlyosok aránya 40%, az elhízás pedig 32%-
ban van jelen, míg nőknél jellemzően mindkét kategóriában közel 32%-os az arány. A nyilvántartott cukorbetegek száma 750.000 főnél is több. A nemzetközi szakirodalom szerint a még diagnosztizálatlan, de már kifejlődött betegségeket is hozzá véve a diabéteszesek népes tábora összesen több mint másfél millió főre tehető!

Az anyagcsere betegségek általában (és az elhízás szintén) két szempontból is problémát jelenthet. Egyrészt az állapot gyakorlatilag „ellátási- vagy tápanyag-felhasználási zavar”-ként fogható fel. Tehát nem kerül megfelelő átalakításra, vagy felhasználásra egy (vagy több) fontos anyag. Például cukorbetegség esetén a szőlőcukor nem jut be az azt igénylő sejtekbe, és ennek a hiánynak kárát látjuk.

Ahogy korábbi cikkünkben említettük, paradox-módon a cukorbeteg testében a sejtek „éheznek” a magas vércukorszint ellenére. Az energiahiányt a máj az úgynevezett keton-testek (3-béta-hidroxivajsav és aceto-acetát) szintézisével igyekszik megoldani – tulajdonképpen sikeresen. Csakhogy – főleg kezeletlen és súlyos diabétesz esetén – fennáll a ketoacidózis veszélye. Ugyanis a keton-testek, ha nagy mennyiségben vannak jelen, akkor a vér pH értékét veszélyes mértékben savanyíthatják.

Másik fontos szempont, hogy az említett betegségek „raktározási zavar”-ként is árthatnak. Azaz a fel nem használt anyagok az egészséges mennyiséget messze meghaladó mértékben
felszaporodva lehetnek a kárunkra. Ezek például biokémiai egyensúlyokat borítanak fel. Sőt, ezzel összefüggésben további ártalmaknak nézhetünk elébe.

A sejt energia-háztartásáért, valamint az átalakító folyamatok egy részéért a mitokondriumok a felelősek. Ezekben a sejt-organellumokban a megemelkedett vércukorszint az elektron-transzportláncban képződő ún. szuperoxid szabadgyökök mennyiségét növeli. A szabad-gyökök rendkívül reakcióképes anyagok. Ezek a sejten belül minden sejtalkotót „megtámadnak”, azaz kémiai reakcióval károsítanak, illetve a sejtekből kijutva más sejteket (főleg azok sejtmembránjait) is károsítják!

Azonban nem csak ezek a veszélyei a cukorbajnak! Spontán (tehát enzimek segítsége nélkül) káros vegyületek képződnek a szőlőcukorból és más, a vérkeringésben megtalálható anyagokból (pl. aminosavak, hemoglobin, stb.) Ezek az ún. glikációs végtermékek, angolul advanced glycated endproducts (AGE), és az érfalakat károsítják többek közt gyulladásos mechanizmusokkal, valamint szabad-gyökökkel. Ezenfelül a sejtekben a sejtplazma fehérjéivel, nukleinsavaival kovalens kötést alkotva új, szintén káros vegyületeket képezhet a szőlőcukor!
Szerencsére ezek kis mennyiségben képződnek, és viszonylag gyorsan ürülnek (főleg) a vesén keresztül. Ezért ártalmas hatásaik kevéssé érvényesülnek – a még egészséges emberekben…

Ha a vércukor szintje az egészséges (7,0 mmol/l) értéket meghaladja, akkor sokkal több AGE képződik az ún. glikációs átmeneti termékeken (azaz glikációs intermediereken) keresztül. (Ha a vércukorszint 30,0 mmol/l akkor a sejten belüli AGE képződés 14-szer gyorsabb, mint normál glükózszint mellett!) Ráadásul a vese „tisztító kapacitása” (az ún. clearence) véges. Így az AGE mennyisége valóban lényegesen felszaporodik, valamint ezek káros hatása más ártalmas tényezőkkel együtt hatványozottan érvényesül!
Egyébként ezen alapszik a glikohemoglobin (HbA1c) és az összes hemoglobin arány meghatározás módszere a hosszú távú (kb. 3 hónapos) átlagos vércukorszint monitorozására. A 6% feletti arány cukorbetegségre utal.

Az elhízás és a diabétesz még számos más ok miatt is ártalmas. Például súlyos formáik jelentősen terhelik a szívet és rontják a vérkeringést, azáltal, hogy növelik a vér viszkozitását és a
perifériás ellenállást (pl. érszűkület okozásával). Főleg ezek miatt nő a vérnyomás is! Továbbá az említett betegségek a vér lipid profilt (hétköznapi nyelvezettel élve „a koleszterin szintet”) is
rontják. Ezek mibenlétéről és a mandulagomba (Agaricus blazei Murill) valamint a bokrosgomba (Grifola frondosa Dicks.) hatóanyagainak az ártalomcsökkentő hatásáról fogunk írni következő cikkünkben. Folytatjuk!

Összeállította:

Dr. Budán Ferenc
egészségügyi szakértő