Follow

Az egészséges életmód kialakítása nem egyik napról a másikra megy, hanem egy folyamat eredményeként jön létre. E folyamatban több tényező is fontos szerepet játszik. Az egészséges életmód feltételeként általában 8 alapelvet szoktak említeni, melyek együttesen a testi-lelki harmónia megteremtését szolgálják.

Táplálkozás
„Ételed legyen orvosságod, és orvosságod legyen ételed.” Hippokratész

A táplálkozás nem élvezeti forrás! Testünk egészségi állapotát a legközvetlenebb módon a táplálkozással tudjuk befolyásolni. A táplálkozás célja a test karbantartása és az egészség megőrzése. Ezért az ételek kiválasztásánál nem az étel finomsága, élvezetessége az elsődleges szempont, hanem az hogy mennyire szolgálja a test egészségét. A táplálkozásnak vannak szabályai, melyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Így például a gyümölcs-, zöldség- és gabonafogyasztásnak, a fűszerezésnek, az étel elkészítésének, az evés módjának és a folyadék fogyasztásnak is vannak szabályai.

Mozgás

Az emberi szervezet mozgásra van tervezve, ha nem mozog, leépül. A rendszeresen végzett mozgás jót tesz a testi-lelki egészségünknek. A mozgás javítja az állóképességünket, a teljesítőképességünket, általa kitartóbbá válunk. Létfontosságú az egészség megőrzése szempontjából és döntő szerepe van az ideális testsúly elérésében és megtartásában. Mindenfajta testedzésnek meg vannak a saját szabályai, de vannak általános érvényű szabályok is. Az egészséges életmód szerves része a mozgás, így mindenkinek célszerű megtalálnia a számára megfelelő mozgásformát.

Víz
„A víz nemcsak tükrözi, hogy milyenek vagyunk – a víz az élet forrása.” Masaru Emoto

Az vagy, amit megiszol! Az emberi test 70 százaléka víz. Az egyik legfontosabb tényező az egészségünk megőrzése szempontjából a kiváló minőségű és kellő mennyiségű víz elfogyasztása. Az ideális testsúly megőrzéséhez és eléréséhez, a fizikai teljesítőképesség megtartásához létfontosságú a víz. A víz szinte minden biológiai, mechanikai és kémiai folyamathoz hozzájárul, ami a testben végbe megy. A belső folyamatok mellett a víz külső használata is létfontosságú és gyógyító erejű. A vízfogyasztásnak is meg vannak a szabályai. Fontos a megfelelő minőség, mennyiség és hogy az étkezéseinket és a folyadék fogyasztásunkat összeegyeztessük, valamint, hogy az ételeink készítéséhez milyen vizet használunk.

Napfény
„A szeretet úgy árad, mint a napfény, csöndesen, és állandóan – egyedül a maga csodatevő hevétől.” Hekler Antal

A Nap végigkíséri az ember életét, a fény erejével teremt minden nap. Ritmust és ciklikusságot ad az emberi életnek, mérhetővé teszi az időt. A napfény az élet alapvető mozgatórugója, nélkülözhetetlen a növények oxigéntermeléséhez, az elvetett mag kikeléséhez, az ember szervezetében képződő vitaminok beépüléséhez, vagyis a napfény maga az élet. A napfény alapvetően befolyásolja fizikai és lelki állapotunkat, tartós hiánya beteggé tesz. Az emberi szervezet D-vitamin termelésében kulcsfontosságú szerepe van, emellett immunerősítő és fertőtlenítő hatása is van. Az embernek minden nap szüksége van napfényre, ezért nagyon fontos a rendszeres napon tartózkodás. Amikor hétágra süt a nap, érdemes időt tölteni a szabadban.

Levegő
„Aki uralja a légzését, uralja az életét.” (ókori bölcsesség)

Minden élőlénynek szüksége van levegőre. Élelem nélkül három hétig, víz nélkül 2-3 napig, levegő nélkül pedig mindössze pár percig képes élni az ember. Levegőre van szükségünk az energia előállításához és a bevitt táplálék elégetéséhez is. A jó minőségű levegő jó hatással van a szervezetre. Az agy jobb oxigénellátása, a jobb alvásminőség mellett érdemes kiemelni a levegő lelkiállapotra gyakorolt hatását is. A légzés tudatos irányításával javítani lehet a hangulatot, a koncentrálóképességet, csökkenteni lehet a stressz hatásait. Éppen ezért a légzés irányításának a meditációs gyakorlatokban is alapvető szerepe van. Testünk oxigén ellátását és tüdőnk munkáját többek között helyes légzéssel, légző gyakorlatokkal, énekléssel, mozgással, jó testtartással és szellőztetéssel támogathatjuk.

Helyes ritmus és pihenés
„Mindig váltani az élet ritmusát. Tudatosan és figyelmesen cserélni munkát és pihenést (…)” Márai Sándor

A természet részeként fontos, hogy az ember figyelembe vegye a természeti törvényeket és összhangban legyen azokkal. Mint ahogy a nappalokat felváltják az éjszakák, ugyanúgy az embernek is szüksége van a munka után pihenésre is. A pihenés a napi ritmus része. Jó, hogy ha olyan munkát végzünk, amiből tudunk töltődni, de ebben az esetben is ugyanolyan fontos, hogy a cselekvést pihenés kövesse. Szükség van olyan időszakra, amikor lazítunk, és elengedjük magunkat. A pihenés ugyanakkor nem csak passzív lehet, vannak aktív formái is (például: séta, kirándulás, kikapcsolódás, …). Fontos, hogy megismerd a saját ritmusod és megtaláld a számodra megfelelő pihenési módot.

Mértékletesség
Rosszból semmit. Jóból mértékkel.

Ha lakomában van részünk a hét minden napján, akkor biztosak lehetünk abban, hogy még van mit tanulnunk a mértékletességről. De mit is jelent a mértékletesség? A mértékletesség a szervezet számára káros élelmek teljes mellőzését, emellett a hasznos és építő táplálékok mértékletes fogyasztását jelenti. A mértékletesség a táplálkozáson kívül az élet más területeire is érvényes, így például a munkára, sportra, pihenésre, stb. Azt nekünk kell kitapasztalnunk, hogy mennyi az a mérték, ami valóban jót tesz nekünk. Sem a mértéktelen, sem az elégtelen táplálkozás nem vezet egészséghez. Így az egészséges életmód szempontjából a mértékletesség fogalma valójában önuralmat is jelent. Tudni kell nemet mondani.

Lelki egyensúly
„A lelki béke abból származik, ha megértjük és elfogadjuk, hogy kevesen látják pont olyannak a világot, mint amilyennek mi.” Andrew Matthews

A lelki egyensúly nagyon fontos feltétele az egészség megőrzésének. A harmónia megteremtéséhez belső munkára van szükség, amely során önismeretre teszünk szert. Így kerülünk egyre közelebb a testi-lelki egészséghez. A lelki egyensúly eléréséhez fontos tudni, hogy minden, ami történik velünk, az a lehető legjobb dolog, ami éppen akkor történhet.