A mai ember két órával kevesebbet alszik, mint a száz éve élt elődje, és a nők között több a rossz alvó, mint a férfiak körében – egyebek mellett ez derül ki a Benyovszky Orvosi Központ által az alvászavarok hátterének feltárására indított kutatási program eddigi eredményébőlAz első lépésként ezer felnőttre kiterjedt vizsgálat alapján összegezhető ezen megállapítás – mondta G.Németh György, az intézmény igazgatója az MTI-nek. Az elemzések szerint ugyanis a nőkre a családi tűzhely melegen tartása és a munkahelyen a megfelelés kettős kényszere miatt általában fokozott nyomás nehezedik, ami sokszor rejtett, de állandó stresszként zavarhatja a nyugodt alvást. A rossz alvásban több más körülmény között szerepe lehet a női szervezet hormonális ingadozását kísérő tünetcsoportoknak is – tette hozzá.

A kutatási program beindítását az igazgató szerint az indokolta, hogy a tapasztalat szerint az alvás minősége kihatással van általános közérzetünkre, teljesítményünkre. “A mai korra jellemző pörgés, a vele járó kaotikus életvitel azonban éppen, hogy ellene hat az édesded alvásnak. A mai ember a villany, a tv, a számítógép, és egy sor az álomba szenderedés helyett az ébrenlét elnyújtására csábító technikai vívmány következtében eleve átlag két órával kevesebbet alszik, mint a száz éve élt elődje. A gyorsított tempó egészségromboló hatásának ellensúlyozására viszont nem épült be életvitelünkbe valamiféle kultúra, mint például a belső harmóniát elősegítő, napi akár néhány perces meditáció.” Így aztán nem meglepő, hogy jelenleg már – nálunk, akár Európa más országaiban – minden harmadik ember valamiféle alvászavarra panaszkodik – magyarázta a szakember.

Márpedig a kialvatlanság következményeként az ember ingerültté, türelmetlenné válik, ami egyfajta ragályként terjedve hozzájárul a manapság tapasztalható általános ideges közhangulat, a mérgezett légkör kialakulásához. E társadalmi hatásán felül kézzel foghatóbb, hogy az alvászavar nyomán évi milliárdos nagyságrendű károk keletkeznek, például a közúti balesetek hat százaléka a volánnál az elalvásra, a szétszórt figyelemre vezethető vissza – hangsúlyozta Németh György.
Kedvező viszont, hogy az orvosi diagnosztika, a tudomány fejlődése eredményeként mára lehetővé vált az alvászavarok és a rájuk visszavezethető betegségek alaposabb feltárása, így a gyógyítás is – húzta alá a szakember. Más helyeken – mint például Svédországban, Németországban – a foglalkozás-egészségügy részeként a munkahelyi, üzemorvosi vizsgálatok e témára is kiterjednek, nálunk azonban a diagnózishoz az alvás többnyire legfeljebb csak érintőlegesen kerül szóba.

    Pedig bizonyos foglakozásoknál kiemelten fontos a jó alvás képességének megőrzése – állítja Vida Zsuzsa orvos, neurologus, a program szakmai irányítója. A kutatásban az ő munkáját szív és tüdőgyógyász, pszichológus is támogatja. “A kamionsofőröknél például a monotónia tűrésének képessége mellett az alvászavarra hajlam fontos rizikófaktor, ennek felismerésével baleseti tragédiák sokaságát lehetne megelőzni.” Az alvást tekintve veszélyeztetettek a fokozott stressznek kitett menedzserek is. Akiknél a napi gyors döntések meghozatalánál lenne szükség a figyelem összpontosítására, kialvatlan állapotban nagyobb az esély a baklövésre. A pilótáknál pedig az időzónák váltásai okozhatnak zavarokat, a biológiai ritmusuk felborulása a rossz alvásban jelentkezhet. “Hasonló a három műszakban dolgozók helyzete is, az ő esetükben a nappali alvásnál különösen javasolt a külvilágot kizáró füldugó használata, a háttérrádiózás és a fények elkerülése”- figyelmeztet a neurologus.
Az alvásdoktor szerint “az alvászavarok orvoslására hatásos a relaxálás, agyunk pihentetésének megtanulása, az elhízás elkerülése, az esti nagy evészetekről a lemondás, a több mozgás beiktatása a napi életmódba“.
Az alvászavarokkal kapcsolatos kutatási program még az elején tart, az eredményt átadják majd az egészségügyi tárcának, hogy a népegészség javítását szolgáló intézkedéseknél felhasználhassák.

MTI

A 15-25 évesek 82 százaléka szerint kiadósnak, tartalmasnak kell lennie a reggelinek, de csupán 23 százalékuk kezdi mindig ezzel a napot – derül ki egy felmérésből.

Az Ipsos közvélemény-kutatásában megkérdezettek 92 százaléka szerint meleg ebédre mindenkinek nagy szüksége van, 45 százalék eszik délben napi rendszerességgel főtt ételt, további 37 százalék heti több alkalommal gondot fordít erre. Az átlagosnál gyakoribb a meleg főétkezés a férfiak, a 20 év alattiak és a tanulók körében: ezekben a csoportokban 52-55 százalék közötti azok aránya, akik minden nap, nagyjából 40 százalék, akik hetente többször fogyasztanak ebédre meleget. A 20-25 év közöttiek, a nők és a dolgozó fiatalok viszont kevésbé esznek főtt ételt napközben: szűk négytizedük naponta, további bő egyharmaduk heti több alkalommal.

A kiadós reggeli csak a fiatalok 23 százalékának mindennapi rutinjába épült be, s rajtuk kívül még 35 százaléknyian hetente többször esznek tartalmas ételeket a korai órákban. A fiatal férfiak 30 százaléka naponta, 42 százaléka hetente több alkalommal, a megkérdezett nők 17 százaléka naponta, 34 százaléka hetente reggelizik bőségesen.   

A megkérdezettek 94 százaléka úgy vélekedik, hogy minden nap kell gyümölcsöt és zöldséget enni, mégis csak 19 százalék napi étrendjében szerepelnek ezen ételek. A korosztály tagjainak 45 százaléka ha nem is minden nap, de hetente többször jut az asztalra vitamindús zöldségféle, gyümölcs. A nők és budapestiek másoknál gyakrabban esznek természetes vitaminokat tartalmazó ételeket: egynegyedük naponta, fele részük többször egy héten – derül ki az Ipsos közvélemény-kutatásából, amely az elmúlt 3 hónapban készült 15-25 év közötti férfiak és nők személyes megkérdezésével.

MTI